Decsi-Kiss Jánosné, Csorba Mária, Tolna megyében élő gyöngyfűző népi iparművész vagyok.

1970-ben kerültem Sárközbe egy olyan családba, ahol mindig nagy szeretettel és természetességgel fordultak a népművészet felé, hiszen mindennapi életük része volt. Először a népdalok, táncok ragadtak meg, hiszen Zalaegerszegen, a Liszt Ferenc Zenei Általános Iskolában ilyen alapokat kaptam országosan is elismert népdalgyűjtő iskolaigazgatómtól, Vajda Józseftől. Decsen később a viselet, a szőttesek, hímzések voltak rám nagy hatással. A gyöngyfűzés mellett véletlenül kötöttem ki, miután az első egyszerűbb mintákat a lányomtól megtanultam, aki néhai, és általunk igen szeretett Berekai és Oláh Éva nénihez járt gyöngyfűzést tanulni.

1992-ben a férjemmel közösen nyári ifjúsági alkotótelepet indítottunk Szálkán, ahol a szakmai programok mellett önként vállalt feladatunkká tettük a környék népi kismesterségeinek megismertetését, és azok alapjainak tanítását. 1993. óta a gyöngyfűző foglalkozásokat én vezetem, ami arra is ösztönzött, hogy saját tudásomat gyarapítsam, gyűjtsem a még fellelhető mintákat. Erre a munkára 1995-ben beadtam egy pályázatot a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványhoz, amelyet elfogadtak és egy kisebb pénzösszeggel támogattak.

1997-98-ban a Magyar Művelődési Intézet és a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Ház közös szervezésében meghirdetett népi játszóházi foglalkozásvezető tanfolyamot végeztem el, amelynek zárásaként szakdolgozatot írtam a sárközi gyöngygallérokról. Dr. Tarján Gábor néprajzkutató véleménye a szakdolgozatról: "Rendkívül értékes dolgozat. Nagyon jó irodalmi feldolgozás és felettébb értékes saját gyűjtés. Kiváló a képanyag! Érdemes a publikálásra!"

1997-ig nem éreztem elég bátorságot magamban ahhoz, hogy munkáimat a zsűri elé vigyem. Az 1996-ban újjászerveződött Tolna Megyei Népművészeti Egyesület elnöke és titkára biztatására ez év őszén zsűriztettem először a munkáimat a Népi Iparművészeti Tanács zsűrijével. Azóta minden évben kérem irányításukat és szakmai véleményüket.

1996. óta tagja vagyok a Tolna Megyei Népművészeti Egyesületnek, 1999-ben az ellenőrző bizottság elnökének, majd 2000-ben az egyesület titkárának választottak. Az egyesületi tagság óta veszek részt megyei és más népművészeti kiállításokon, pályázatokon.

2000-ben a zsűrizéseken kapott „A” és „B” kategóriás alkotásoknak, valamint az országos pályázatokon való szereplések eredményeként népi iparművész címet szereztem.

2001. óta az egyesületem keretein belül országos gyöngyfűző táborokat szervezek minden évben, ahol a sárközi gyöngygallér fűzését tanítjuk meg azoknak a felnőtt érdeklődőknek, akik fontosnak tartják a hagyományos magyar technikák elsajátítását.

2002. óta háromévente ugyancsak az egyesületen keresztül hirdetjük meg a szekszárdi Duna Menti Folklór Fesztiválhoz kapcsolódóan az Országos Népi Ékszer Pályázatot, ahol a gyöngy mellett megjelennek a fa-, a csont-, a szaru-, a bőr-, az ötvös ékszerek, stb. is.

2004-ben a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, valamint a Hagyományok Háza felhívása alapján az országban dolgozó gyöngyfűzők javaslatára előbb a „Minden Más” (gyöngy, lószőr, ötvös, tojásos, mézeskalácsos) szakmai bizottság, majd a 2007 évi szétválást követően a Népi Ékszer Szakmai Bizottság tagja lettem. ...Megtekintem. ..

2004. novemberétől a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya felkérésére az ékszer szakág bíráló bizottságának is tagja vagyok.